A király beszéde nem hozott megoldást a súlyosbodó alkotmányos válságra Spanyolországban.

Habár VI. Fülöp határozottan elítélte, felelőtlenséggel, tudatos törvénysértéssel vádolta a katalán politikai vezetést, az kitart amellett, hogy pár nap, és Katalónia egyoldalúan kikiáltja függetlenségét.

Az uralkodó tévébeszédében úgy fogalmazott, mindnyájan tanúi voltak a katalóniai eseményeknek, amelyek a katalán kormány törvénytelen célját, a függetlenség kikiáltását szolgálják. Úgy látja, a katalán vezetés azon dolgozik, hogy megtörje Spanyolország egységét és szuverenitását, amely azon nyugszik, hogy a spanyoloknak joguk van közösen és demokratikusan dönteni a jövőjükről. A mindenkori államhatalom felelőssége, hogy ezt biztosítsa, érvényre juttassa az alkotmányt, és gondoskodjon az intézményrendszer működéséről, amely sok más mellett a katalán autonómia működésének is garanciája – fejtegette a spanyol király, aki jellemzően csak végszükség esetén avatkozik a politikába.

A vasárnapi rendőri erőszak véget vetett a katalánok megosztottságának. A meghirdetett általános sztrájk és folyamatos tüntetés közepette, nem sokkal a király tévébeszéde után a katalán elnök egy interjúban kijelentette, hogy akár már a hét végén, de jövő héten biztosan kikiáltják Katalónia függetlenségét, mert a katalánok megszavazták azt a vasárnapi referendumon.