Újabb jelét adta az eurózóna gazdasága, hogy ismét növekedési pályára állt. 2016-ban a gazdaság 1,7 százalékkal bővült, az Európai Unió egészében pedig 1,9 százalékkal.

Negyedéves összevetésben tavaly október és december között a GDP 0,5 százalékkal növekedett az eurózónában, éves viszonylatban pedig 1,8 százalékkal. Az EU egészében a GDP 0,6 százalékkal nőtt negyedéves és 1,8 százalékkal éves összevetésben.

Elemzők közben attól tartanak, hogy a soron következő választások okozta politikai bizonytalanság negatívan hathat az eurózóna gazdasági életre.

Az Eurostat a munkanélküliségi adatokat is közzétette. Eszerint 2009 májusa óta a legalacsonyabb szintre ért az állást keresők aránya. Decemberben a munkanélküliségi ráta 9,6 százalékra süllyedt.

A foglalkoztatottságot tekintve Csehország áll a legjobb helyen a 3,5 százalékos munkanélküliségi rátájával. Németország a második, ahol az arány 3,9 százalék. A novemberi adatok alapján Magyarország a harmadik a 4,5 százalékos munkanélküliségi rátával.

A legtöbb embernek továbbra is Görögországban és Spanyolországban nincs munkája.

Az energiaárak több mint 8 százalékos emelkedése a januári inflációt 1,8 százalékosra növelte, ami jó hír az Európai Központi Banknak, mert megközelítette a 2 százalék körüli célját. Ám közben a változékony energia és élelmiszeráraktól mentes maginfláció csak 0,9 százalékos volt. Az EKB számára pedig ez az adat is legalább olyan fontos. A bank célja az árstabilitás fenntartása, amit a 2 százalék közeli infláció mellett lehet biztosítani. Elemzők szerint ezért még korai lenne a munkát befejezettnek tekinteni és a mennyiségi könnyítésről szóló program kivezetéséről beszélni.