Drámáit harminc nyelvre fordították le. Az 1960-as, ’70-es, ’80-as években íródott műveiben gyakran kritizálta a korrupciót, a szervezett bűnözést, a rasszizmust, a római katolikus teológiát és a háborút.

Híres politikai szatírájáért, az “Egy anarchista véletlen halála” című regényéért 1997-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

Dario Fo színes egyéniség és sokoldalú művész volt. Irodalmi munkássága mellett színész, humorista, énekes, színházi rendező, díszlettervező, dalszerző, festő és baloldali szélsőséges politikai aktivistaként is ismert.

Olasz lapértesülés szerint az idős művész 90 éves korában egy milánói kórházban hunyt el, ahová tizenkét nappal ezelőtt került tüdőproblémákkal.