Mint minden nap, Arturo Perez széles mosollyal kezdi meg a munkát ebben a Göteborghoz közeli nyugdíjasotthonban, Svédországban. Több mint húsz éve gondoz időseket. Szakterülete az Alzheimer-kórban szenvedők ellátása
Az élete tavaly alapvetően megváltozott: kiválasztották, hogy vegyen részt egy kísérletben, amely a munkaidő hatékony felhasználásáról szól, és amely azzal kezdődött, hogy nyolcról hat órára leszállították a munkaidejét.

– Már nem vagyok olyan stresszes, mint korábban – mondta Perez. – Új kollégákkal találkoztam. Segítünk egymásnak, jobban megtervezzük a feladatokat, így a munkában több örömünk van. Kisgyerekekről is gondoskodnom kell, egyedül nevelem őket, ennek ellenére már nem kell sietnünk az iskolába, minden sokkal nyugodtabb. Azon túl, hogy jobb ápoló vagyok, még jobb apa is lettem.

Az intézményben dolgozó 82 ápoló munkaideje nyolc óráról hatra csökkent – ugyanannyi fizetésért. A göteborgi önkormányzat is megsüvegelte az eredményeket. A munkavállalók sokkal energikusabbak – mondja a nyugdíjasotthon igazgatója, és jobban reagálnak a bentlakók kéréseire.

– Lazább a hangulat – szögezte le az igazgató. – Sok olyan ügyfelünk van, aki időskori demenciában szenved. Korábban, ha sok volt a stressz, az lázas izgalmat okozott, mostanában sokkal békésebbek. Több embert tudtunk felvenni, munkahelyek jöttek létre. És kevesebb a betegszabadság is.

Azért fizessünk embereket, hogy ne dolgozzanak?

Göteborg Svédország második legnagyobb városa. A munkahelyi hiányzás és a kiégés tekintetében is élen jár a város. A hatórás munkanap is egy kísérlet ezek visszaszorítására. De ez itt is pénzkérdés – az önkormányzat esetében politikai kérdés.

A kísérletet a göteborgi önkormányzat korábbi baloldali többsége indította, de ezen a télen elvileg véget ér. Az új, jobboldali alpolgármester asszony szerint szó sem lehet a program meghosszabbításáról, a kiterjesztéséről meg végképp.

– Göteborg városának 53 000 munkavállalója van – kezdte a matematikai levezetést Maria Ryden. – Ha ez az 53 000 ember ezentúl hat órát dolgozna nyolcórai bérért – számolja ki maga! Ráadásul még több embert kell felvennünk a jövőben. Ha azért fizetünk embereket, hogy ne dolgozzanak, akkor nyilván nem lesz pénzünk új embereket felvenni. Több dolgos kéz kell, több ember, inkább még tovább is kell dolgozni!

A kísérlet induláskor 20%-os költségnövekedéssel járt az önkormányzat számára, ismeri el Daniel Bernmar, a városi baloldal vezetője, szintén alpolgármester. Szerinte az előnyök hosszú távon jelentkeznek.

– Ha a közszférát a maga összességében nézzük, több munkahelyet hozunk létre, csökken az igénybe vett táppénzes napok száma, javul a szolgáltatás minősége – sorolta az előnyöket a baloldali alpolgármester. – Ez fedezi a költségnövekedés egyik felét. Számomra természetes lépés, hogy javítunk a munkakörnyezeten, így fenntarthatóbbá tesszük a munkaerőpiacot, ahol az emberek szívesen dolgoznak tovább, és összességében szívesebben dolgoznak, mint ma.

“Nincs az