Aargau kantonban járunk, Svájc északi, német nyelvű részén, a Jura-hegység vidékén. A nyugalom látszólagos, egyre élénkebb vita zajlik Svájcban, amint közeledik a november 30-ára kiírt népszavazás.

A referendum egyik kezdeményezője Effingen polgármestere, az aargaui zöld párt tagja.
Andreas Thommen, az Ecopop Egyesület főtitkáraként az ország túlnépesedése ellen küzd. Népi kezdeményezést indítottak azért, hogy Svájcban a lakosság 0,2 százalékára korlátozzák a bevándorlást évente. Így akarják csökkenteni az ökológiai hatásait a demográfiai növekedésnek, amely itt a legmagasabb Európában.

– Az ökológiai egyensúlyt régóta lerombolták Svájcban. Meg akarjuk óvni a természetet. Megéri-e a gazdasági siker nevében mindenütt betonozni, és nem hagyni más választást a gyerekeinknek? Megéri-e az, hogy azt az örökséget hagyjuk gyerekeinknek, hogy Svájc teljesen a külföldtől függjön, legyen szó élelmiszerekről, energiáról vagy nyersanyagokról? Én nem ilyen világot szeretnék a gyerekeimre hagyni.

Az Ecopop javaslata heves vitát váltott ki. Februárban már volt egy népszavazás: a legkonzervatívabb jobboldali párt (UDC) javaslatára a svájciak a bevándorlás korlátozásáról döntöttek. Megszavazták, hogy kvótákat vezetnek be. Egy új indítvány szerint évente 16 ezerre csökkentenék a bevándorlók számát, a mostani ötödére.

A nyolcmillió lakosú Svájcban minden negyedik ember külföldi. A munkavállalók 22-23 százalékát a bevándorlók jelentik. Rajtuk kívül naponta 280 ezer ember jár át a szomszéd országokból. A munkanélküliség mindössze 3,5 százalék. Az ország kis területének több mint fele hegyvidék.

Európa legsűrűbben lakott országa már nem bír el nagyobb demográfiai nyomást – hangsúlyozza az Ecopop egyik szóvivője. Szerinte a kezdeményezésük nem xenofób. Mint mondja, ők az exponenciális növekedés logikája ellen küzdenek. Az Ecopop által javasolt bevándorlási köszöb alacsonyabb, mint Európa többi országában.

– Ez nem faji probléma, hanem mennyiségi. Ha minden évben 73000-rel többen leszünk, az azt jelenti, hogy 40000 lakást kell építeni, és 56000-rel több autó lesz. Ennyit jelentett tavaly a bevándorlás. Egyszerűen azért akarjuk csökkenteni a bevándorlók számát, hogy a természeti környezetet kevésbé terheljük.

Ezt az érvelést elutasítja a svájci kormány, hangsúlyozva, hogy az Ecopop kezdeményezése veszélyezteti azokat a kétoldalú megállapodásokat, amelyeket Svájc az Európai Unióval kötött. A szabad mozgáson alapuló egyezményeket már a februári népszavazás is veszélyeztette.

Az Ecopop esetleges sikere aggasztja a gazdasági köröket, így a svájci vállalatok legnagyobb szövetsége, az Economie Suisse vezetőit is.

– Nehézségeket okozna a vállalatainknak, hogy munkaerőt találjanak, mivel a meghatározott kvóta rendkívül alacsony. Még arra sem lenne elég, hogy a politikai menekülteknek munkát adjon. Másrészt az Európai Unióval már most is meglehetősen kényes viszonyban vagyunk a februári népszavazás óta. Kompromisszumos megoldást kell találnunk, és ehhez kell egy kis idő. Ugyanabban az évben másodszor is referendumot tartani ugyanabban a témában, azt hiszem, ez eléggé megnehezíti a párbeszédet az Európai Unióval – mondja Cristina Gaggini igazgató.

Svájcban alacsony a munkanélküliség, de hiány van diplomásokból és szakképzett munkaerőből. Az ország nem tud egymaga megfelelni a vállalatok igényeinek.

A svájci kereskedelmi egyesületek szövetségének elnöke, Jean Marc Probst egy gépgyártó üzemet vezet. Az építőipar nagyban függ a külföldi munkaerőtől.

– Azok a szerelők, akiket legutóbb fölvettem, franciák, a határ túloldaláról. Olaszok is vannak. Olyan helyekről jönnek, ahol nincs teljes foglalkoztatás. Nagyon képzettek, olyan emberek, akiket nem találok a svájci piacon. Tehát ahhoz, hogy fejleszteni tudjak, és fenntartsam a tevékenységemet – tekintettel arra, hoy néhányan nyugdíjba mennek – szükségem van a külföldi munkaerőre.

Az Ecopop kezdeményezése nyugtalanítja az egészségügyi ágazatot is. Jól példázza ezt Vaud kanton Egyetemi Egészségügyi Központja, Lausanne-ban.

Mintegy 10000 alkalmazottjának a fele külföldi. A külföldi munkaerő hiánya mellett annak a kockázata is megvan, hogy nem tudják teljesíteni az EU-s kétoldalú egyezmény kutatásra vonatkozó részeit.

– Ez katasztrofális lenne nekünk, mivel a kórház nem tudna működni. Ezen kívül a kutatás és az orvostudomány teljesen nemzetközi. Tehát nem vonzanánk ide többé kutatókat vagy orvosokat, mert nem lenne érdekük olyan országban dolgozni, ahol többé nem juthatnak európai ösztöndíjakhozt, és nincsenek kapcsolatban a világgal. Ráadásul annak a kockázata is fennáll, hogy saját kutatóink sem akarnak nálunk maradni! – magyarázza Pierre-François Leyvraz főigazgató.

A bevándorlók kétharmada az Európai Unió országaiból érkezik Svájcba. Amióta aláírták a kétoldalú egyezményeket, folyamatosan nő a számuk. A válság csak erősítette a tendenciát. Az Ecopop szerint sok vállalat visszaél ezzel.

– Ha van választása 300 millió dolgozónak Európában, ha van választása 50