Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét 1914. június 28-án Szarajevóban lőtte le Gavrilo Princip szerb diák. A gyilkosság közvetetten az első világháború kitöréséhez vezetett. A történtek után ugyanis Budapesten és Bécsben is szerbellenes hangulat alakult ki. Ferenc József császár egy hónappal a merényletet követően, július 28-án hadat üzent Szerbiának. Innentől kezdve Európa több részén, egyszerre harcoltak.

A központi hatalmakhoz Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, az Oszmán Birodalom és Bulgária tartozott. Az Antant hatalmaknak a többi között Franciaország, a Brit Birodalom, az Egyesült Államok és a cári Oroszország volt a tagja.

Az első világháború négy évig, három hónapig és két hétig tartott. Csaknem 20 millióan vesztették életüket, köztük több mint tízmillió civil.

1918 márciusában Oroszország megkötötte a breszt-litovszki békét a központi hatalmakkal. Innentől kezdve a harc a francia-belga frontra éleződött ki.

Több német katona azonban abba akarta már hagyni a háborút, és megtagadta a harcot. Szeptember végén a német hadvezetés nem látott már kiutat, és egyetértettek abban, hogy fegyverszünetre van szükség.

A békekötést teljes titok övezte, akkoriban azt sem tudták, hol írják alá a szerződést. Végül a compiègne-i erdőre esett a választás. Az ott állomásozó vasúti kocsiban kötötték meg a fegyverszünetről szóló megállapodást, amely a 11. hónap 11. napján 11 órakor lépett életbe.

A felek formálisan még hosszú ideig hadban álltak egymással. A Párizs környéki békeszerződéseket csak a következő években kötötték meg. A Magyarországot érintő trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá.