Bibliai méreteket öltött a menekültáradat a mediterrán térségben.
Ahogy az EU egyre magasabbra építi az úgynevezett Európa-erőd falait, a menekültek és migránsok kétségbeesésükben egyre inkább arra kényszerülnek, hogy a Földközi-tengeren keresztül próbálják meg elérni Európa partjait. Heti szinten százak sodródnak élet és halál, remény és reménytelenség között könyörtelen embercsempészek által ócska csónakokba zsúfolva.
Számuk idén megduplázódott.

Egyiptom afféle “kompországgá” vált. A szíriai polgárháború, a darfúri erőszak, vagy a Gázai kilátástalanság elől menekülők egy része az alexandriai menekülttáborban köt ki.

Amela Khalilt négy gyermekével együtt a tengeren tartóztatták fel az egyiptomi hatóságok. Elmondta, hogy Darfúrban senki sem segített neki. Szörnyű helyzetében fogta a gyermekeit, és elindult egy jobb világ reményében. Az ENSZ helyi irodájában, kitöltötte a szükséges dokumentumokat, de semmilyen támogatást sem kapott. És nincs híre Darfúrban eltűnt férjéről sem.

Az iraki Nagham Rezqallah Bagdadban hagyta súlyos beteg férjét és két gyermekével belevágott a kockázatos útba.
Mint mondja, iszonyú lelki vívódások után hozta meg a döntést, hogy saját és gyermekei életét kockáztatva tengerre száll. Az iraki háború reménytelenségéből menekülve abban bízik, hogy Európába jutva segítheti fia és férje gyógykezelését.

Szeptember közepén mintegy 500 ember halt meg Málta partjainál tisztázatlan körülmények között. Túlélők beszámolója szerint a csempészek szándékosan elsüllyesztették az őket szállító hajót, miután nem akartak átszállni egy kisebb lélekvesztőbe.

Egy Damaszkuszból menekülő család tragédiáját az egyetlen túlélő, az asszony, Walaa Albarkawi meséli el. A férj szeptember 6-án, Egyiptomban szállt fel az embercsempészek Európába induló hajójára, melyet Málta partjainál nyelt el a tenger. – Felhívtam az embercsempészt. Azt mondta, meghalt a férjem – számol be a történtekről az özvegy. Idegösszeomlást kapott ezt követően. Hinni akarta, hogy biztonságban van az ura, meg akarta tudni mi is történt pontosan. Aztán világossá vált számára, férje az elsüllyesztet hajó áldozatainak egyike lehet.

Az egyiptomi hatóságok elismerik felségvizeiken működő embercsempész bandák létezését. A maffia személyenként 1600 és 3000 euró közötti összegért vállalja a menekültek európai területre juttatását.

A szíriai Rasha Almasri mesél a részletekről. Az illegális bevándorlók nagy hányada pénzéért egy menekülttáborig jut. És ők a szerencsésebbek, mert minden 100-ból két menekült útja a halálba vezet. – Egy álló hétig vesztegeltek a nyílt tengeren. Közben a csempészek nap, mint nap újabb és újabb menekülteket zsúfoltak a hajóra. Mindig azt mondták nekik, elromlott a motor, majd holnap indulnak. Közben a bárka a túlterheltségtől majd elsüllyedt. Végül az egyiptomi partiőrség naszádja talált rájuk, és szállította őket az alexandriai menekülttáborba.

Az Euronews forgatócsoportja kapcsolatot talált az embercsempészekhez. Ennek az asszonynak a családja több halászhajót üzemeltet ezzel a céllal. Érthető, hogy nem vállalta arcát és nevét.

– A csempészek külföldön vásárolják meg a hajót, hivatalosan halászatra – lebbenti fel a nő a fátylat a részletekről. Megkapják rá a kiviteli engedélyt. A nyílt tengerre kihajózva lehorgonyoznak ott, ahol ritkán portyáz a partiőrség. Majd napokon át, kis csónakokkal szállítva töltik fel menekültekkel a csempészhajót.

Az ENSZ adatai szerint idén közel 3000-en haltak meg a Földközi-tengeren, kétszer annyian, mint 2011-ben az arab tavasz idején.

Az Euronews helyszíni riportere, Mohammed Shaikhibrahim arról beszél; a saját hazájukban az élhető életre vonatkozó utolsó reményüket is elvesztők az európai partokat célozzák meg. De a kétségbeesés szele ritkán ritkán fúj békés kikötő felé. Az álmok legtöbbször darabokra törnek vagy hullámsírban végzik….