Hongkongot 1997-ben csatolták vissza Kínához, korábban az Egyesült Királyság része volt. Jelenleg a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatású területének számít. Az “egy ország – két rendszer” elv alapján Hongkongnak saját alaptörvénye van, és nagy fokú autonómiával rendelkezik. Ráadásul saját politikai, gazdasági és pénzügyi rendszere van, önálló valutával.

Hongkong a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja, legfőbb kereskedelmi partnerei között található Kína is. A kommunista vezetésű ország ígéretet tett arra, hogy 50 évig, vagyis 2047-ig tiszteletben tartja Hongkong jogrendszerét.

Az egyezség alapján 2017-ben általános választásokat tartanak a területen, és Peking korábban
jelezte, hogy nyílt jelölési rendszert vezet be, vagyis nem csak a központi kínai kormányzathoz lojális jelöltek közül választhatnának kormányzót. Ezen azonban augusztusban változtattak, ami elégedetlenséghullámhoz vezetett Hongkongban.

A tüntetők szélesebb körű demokráciát követelnek. Elsőként a diákok demonstráltak, később azonban több ezren vettek részt a pénzügyi negyedbe szervezett akciókon. A “Foglald el békésen és szeretetben a Centrumot” elnevezésű tiltakozások folytatódnak.

– A hongkongi demokrácia jövője egy nagyon fontos kérdés, különösen azután, hogy az eddigi legnagyobb polgári engedetlenségi mozgalom alakult ki Hongkong történetében. Szerintem a helyieknek lesz idejük gondolkodni ezen. Egy valami azonban biztos, soha nem adjuk fel, és harcolunk a hongkongi demokráciáért – mondta Benny Tai, a mozgalom egyik szervezője.

A kínai vezetésnek nincs könnyű dolga. A Tienanmen téri vérengzés óta nem voltak ilyen kiélezett helyzetben. Most az egész világ a következő lépést várja.