Életbe léptek az Európai Unió újabb büntető intézkedései. Ezek érintik az orosz védelmi és energiaipar hat óriás vállalatát, állami tulajdonban lévő nagybankokat, a mélytengeri olajkitermelést és az ahhoz szükséges technológiát. Az orosz energetikai cégek nem juthat finanszírozási lehetőséghez az európai pénzpiacokon. További beutazási és pénzügyi korlátozásokat fogalmaznak meg 24 magánszeméllyel szemben.

Ugyanakkor nem érintik a gázkereskedelmet, az űrtechnológiát és az atomenergia ipart.

Az Európai Parlament elnöke, Martin Schultz azt mondta, hogy a szankciók ellenére az ajtót nyitva hagyták, Oroszországon múlik, hogy él-e vele, de ha a helyzet nem változik, újabb szankciók várhatóak.

Az orosz elnök mindeközben Dusambében a távol-keleti gazdasági kapcsolatokat erőssítette és tárgyalt a Shanghaji Együttműködési Szervezet képviselőivel. Az orosz álláspontot Lavrov külügyminiszter ismertette.

Oroszország válasza az Európai Unió szankcióira higgadt és megfontolt lesz, amely szem előtt tartja majd Oroszország érdekeit.

Az uniós tiltólisták hátrányosan érintik az orosz gazdaságot, de nehéz helyzetet teremtettek néhány kelet-európai gazdaság számára is.

A román kormányfő szerint ez az ár súlyos, de meg kell fizetni. Viktor Ponta szerint hitet kell tenni amellett, hogy senki sem változtathatja meg önkényesen a nemzetközi jogot és nem támadhat meg más európai országot. Az európai közösségért ezt az árat meg kell fizetni.

Az orosz energiaügyi miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy az olaj és gázipart érintő egyes büntetőintézkedésnek hosszabb távon sokkal súlyosabb következményei lehetnek. 2015-től a kitermelés lassulása miatt üzemanyaghiány fenyegetheti Oroszországot.